16. Kapitel...

Sziasztok Drágaságaim !!! Van egy jó és egy rossz hírem !!! :))
A jó hír , hogy meghoztam a fejezetet , de a rossz , hogy ez az év utolsó fejezete !!! 
Remélem tetszeni fog , még gyorsan össze dobtam ... nem a leghosszabb fejezett de nem akartalak titeket így itt hagyni a jövő évig így bizonytalanságban ;) 
A számokkal kapcsolatban csak azért mert ezeket hallgattam miközben írtam :) 
Puszillak titeket és én ezzel a fejezettel  kívánok nektek nagyon Boldog ujjévet és minden jót !!!
 ( Jövőre találkozunk ) :)
Maria

http://www.youtube.com/watch?v=xQyOcQjl4_8

Mélybarna kétségbe esett csokoládégöbjeibe ütközök , akik nem tudják , miként is reagáljanak .
Hatalmasat pislogok ...
Érzem , hogy remeg az egész belsőm , sír !
Ott áll a fénylő ablak előtt ... Nem tudom eldönteni csak képzelődöm , vagy tényleg ő az e .
Láttam meghalni ...
Cseng a fülemben " Nem lesz semmi baj! "  
A véres ing ...
A rémület a szemében ...
Akkor most , hogy is lehet itt ...
Ez azt jelenti , hogy átvert , össze tört és hazudott !
Ökölbe szorítom kezem .
Szórakozott velem !
Csokoládégömbjeibe nézve ...
Őrlődést és bizonytalanságot látok .
Lép egyet felém de kettőt lép vissza kezeimre tekintve .
Tudja , hogy azt elcseszte .
Csak a fejét ingatja ...
Érzi , hogy elveszít .
Behunyom szemem.
Nehogy több könny gördüljön le az arcomon !
Mély levegőt veszek .
Mikor újból kinyitom szemeimet , még mindig engem néz , le se vette rólam szemét , figyeli reakcióimat , de nincs reakció...
Ajkait szorosan össze szorítja lehajtja fejét !
Ó Istenem !
Érzem a fájdalmát .
Pont ugyan úgy mint akkor a balesetnél ...
Nem akarok többé ilyet érezni .
Azt akarom , hogy felnézzen .
Nézzen rám !
De nem néz , többet már nem !
Oda rohanok hozzá !
Másra számít ... Össze szorítja szemeit .
Ó istenem ! Azt hiszi , hogy megütném ?!  
Átvettem kezeimet  nyaka körül .
Úgy szorítom magamhoz mint egy felörült .
Félve ölel át !
Szinte szétrogyok ölelésében .
Meleg karjai átölelnek , megfeszülök karjaiban .
Haza érkeztem !
Nem érdekel most semmi sem !
Olyan mintha egy angyal táncolna körül minket !
Lelkem megnyugszik .
Szorítom !
Érzem VÉGRE keserédes illatát !
Mennyei !
Az én srácom illata .
Enyhül szorításom .
Két kezem selymes tiszta arcára csúszik fel .
Csokoládégömbjeibe nézek .
Döbbent , hogy valaha is azt hittem meghalt ...
Annyira szürreálisnak tűnik , hogy többet ne érinthessen ... , hogy ne láthassam gyönyörű szemét ... amiben most rémület látszódik .
Homlokához teszem homlokom , mély levegőt vesz .
Könnyek gördülnek szememből .
Nem szól csak néz , néz engem , selymes ujjbegyeivel törli le könnyeimet .
Mintha vissza kapnám az életemet , amiről mostanáig nem is tudtam , hogy elvették !
-Annyira szeretlek ! -  nyögöm ki, Eric lehunyja szemét de nem szól semmit !
-Hiányoztál ! - suttogom , szemét továbbra is behunyva tartja .

http://www.youtube.com/watch?v=UPpEJkSKUuw

-Annyira fájt ! - csuklik el hangom , karjai megfeszülnek körülöttem .
-Nem bírtam elfogadni ! Annyiszor álmodtam ... Annyi kérdésem lenne ! - össze gubancolódnak gondolataim .
Bele túr hajamba .
Szemeit kinyitva , látom , hogy gömbjei fátyolosak .
-Ne utálj ! - szólal meg , mély bársonyos hangján keservesen.
Elhúzódom tőle , homlokom ráncolom .
-Mért utálnálak ?- pislogok értetlenül rá .
Nem szólal meg nem is néz rám , sosem láttam még ilyenek , ennyire elvesztenek és mintha szégyellné is magát . Karjai egyre jobban és szorosabban birtoklóan fonódik körém .
O...
Világosodom meg .
Amiért fájdalmat okozott nekem !
Ó Istenem !
Döbbenet de fel sem merült bennem , hogy utáljam !
Vissza kapom , csak ez a lényeg , nem érdekel miért veszítettem el , hogy mennyire fájt .
Csak , hogy végre elmúlt az érzés , újra kapok levegőt és ő is itt van velem !  
Vissza kaptam az otthonom .
-Jaj Eric ! - nézek rá döbbenten és szomorúan .
-Sosem tudnálak utálni ! - suttogom , további könnyek folynak végig arcomon .
Az arcom simítja.
Bűnbánóan , bocsánatkérően néz szemeimbe .
Ajkai az ajkamat érintik !
Ohhh ...
Remegni kezd a belsőm ...
Szinte el is felejtetem milyen  , amikor ajka érinti ajkamat .
Felemelő érzés !
Ajkai követelőek , nyugtalanok , édesnek !
Ujjaim kávé barna haját szántják végig , így le húzva fejéről sapkáját ! .
Mindkét keze az arcomon .
-Ne haragudj !  - motyogja a csókba .
-Szeretlek ! - csókolom és közben kezdem levarázsolom róla a kabátot .
Nem akarom , hogy a keze az arcomon legyen !
Érintsen !
MINDENHOL !
Egyik kezét a derekamra teszem a másikkal már ő tűr a hajamba .
-Ó istenem , hogy tudnék rád haragudni !- húzom egészen közel magamhoz a pólójánál fogva .
A falhoz szorít, úgy csókol !
-Hiányoztál ! - csókol egyre követelőzőbben.
-Mi ez a gönc ? - húzza le rólam a melegítő felsőt és közben elhajítja szemüvegét .
-Szeretlek ! - suttogja fülembe csupa csupa érzést bele víve amitől megfeszülök , egy szoba felé lépkedünk .
-Én is ! - húzom le türelmetlenül a piros felsőt , reccsen az anyag .
Oops !
Eric felnevet .
Bele kuncogok ettől a hangtól ajkaiba ...
-Imádlak ! - fel se tudom fogni , hogy vissza kaptam .
Rossz vagyok , nagyon rossz ! Végig simítom ujjbegyeimmel tökéletes mellkasát .
-Nem bírsz magaddal igaz ? - búj ki piros cipelőiből és bevon magával egy szobába .
-NEM !! - rázom meg a fejem ! És az fut át az agyamon , mintha nem is váltunk volna el egymástól , csak jobban szeretem .  
-Helyes ! - csókol meg és már bent is vagyunk és ezelőtt  a hét másodper alatt valamikor rólam is el tűnik  a felső észre észrevétlenül.
-Utálnom kellene ! - vettem oda neki , miközben kicsatolom övet!
-De nem utálsz ! - cirógassa meg arcom , arcán rossz fiús  mosoly .
-Sosem változunk ! - bújik ki nadrágjából , közben az enyémet is lehúzva .
Ohhh...
Mind a ketten már meztelenek vagyunk majdnem .
Ő az első és valószínűleg az utolsó pasi aki így látott !
-Szóval utálni szeretnél ? - vonja fel szemöldökét.
-Meg is érdemelném ! De én szeretni szeretnélek  !- von magához .
Lágyan csókol és innentől minden csupa érintés, puha ujjak és érzelem ....CSORDULTIG !

***

Teljes testemmel rá tapadva fekszem a srácom mellkasán . Meztelen hátam simogatja és hajammal szórakozik .
Életemben sosem voltam ennyire nyugodt és kimerült egyszerre !
Még van annyi erőm , hogy az állam mellkasára emeljem .
-Mi a jó Isten vagy te ? - kérdezem kezei megállnak
-Majd meghaltam a fájdalomtól erre itt vagy és mintha ilyen sosem fordult volna elő , eltűnik a fájdalom !
-Annyira sajnálom ! - húz magához és megcsókol bocsánatkérően .
-Én is majd meghaltam , de - nyel egyet   .
-A nővérem élete fontosabb volt annál mint az , hogy én mit szeretnék !  - kezd el újból játszani hajammal .
-És rohadtul utálom magamat azért mert ezt át kellet éled ! - feszül körém karjai .
-És azt se tudom most mi lesz , senki sem tudhatja , hogy élek ... Nem akarom , hogy bántsanak téged ! Elég volt a baleset !!!
-Ssss ! - fogom be tenyeremmel száját .
-Nem akarok most semmiről se tudni , se foglalkozni ! - döbbenten pislog rám , csokoládégöbjeivel .
-Hónapok óta először érzem jól magam , kérlek ! Hadd élvezem , hogy vissza kaptalak , minden keserű dolog nélkül ! - csókolom meg .
Bólint.
Vissza hajtom fejem a mellkasára .
-Nagyon szeretlek ! - suttogja hajamba .
-Te ÖRÜLT NŐSZEMÉLY! Más nem lett volna erre képes ! - kuncog bele fülembe .
-ERIC ! - hallom becsapódni a bejárati ajtót , össze rezzenek  , egy ismerős férfi hang ordítja el magát .
-ERIC A KURVA ÉLETBE , ELTŰNT ÉS SZÉTVERTE AZ IRODÁMAT ! - egyre közelebbről jön a hang és egyre élesebb .
-ERIC hol vagy , eltűnt nem hallod ?! Meg kell találnunk ! - kiabál és benyit a szobába...
CALVIN !..
O Basszus !
Egy száll takaró takar ! Vörösbe borul az arcom !
Meztelen vagyok  , méghozzá Ericbe gabalyodva !
És Calvin döbbenten néz rajtunk végig .
Hirtelen az ő arca is vörösbe borul . És kivonul ... Sokáig tart mire felfogta ki fekszik a srácom mellett , rajta .
-Ez most ki fog nyírni minket ! - pattan ki az ágyból !
-Öltözz ! - csókol meg arcán hatalmas mosoly terül el .
Kábultan nézem miként kapkodja magára a ruháit .
-Öltözz ! Szívem ! Gyorsan ! - csókol meg és rám adja a pólóját .
-Gyorsan ! - kacsint rám , majd  kivesz egy másik pólót magának a szekrényből .
...