9.Kapitel

Sziasztok !!! :) Végre megjavították a gépemet ,  el sem hiszem !!!

 És hoztam a frisset is !!! 

Remélem már vártátok és remélem tetszeni is fog bár kicsit rövidecskére sikeredet !!!! 

Sajnálom !!!!

Sötétség !
Mindent elönt a sötétség és a hideg !
Kábultan ébredek , érzem alattam nedves a talaj , vizes , mintha föld és falevél lenne ,  falevél ami zizeg alattam .
Fejem fáj , nagyon fáj ,. széthasít , nyíllal !
Fájdalom forrásához kapok , szorítom !
Sok , rémület !
Folyékony sűrű , meleg folyadékba nyúlok !
Nem látom a sötétben de érzem , hogy ragadós és az a bizonyos illat ....
 Vér  !
A fejem vérzik ...
Szemeim elkerekednek , pupilláim ki tágulnak , mégse láttok semmit , próbálok vissza emlékezni , hol lehetek , mégis , hogy a francba kerültem IDE ?
De  minden homály borít el az elmémben !
Figyelmemet eltereli a szél susogása , amint a fákba ütközik , valami ciripel  , .. mintha a bagoly is  huhogna ... nem is egy több is !!!
Félelmetes !
Kezdek megrémülni !
Főleg , amikor lépteket hallok , faágak roppannak valaki lábba alatt .
Egyre csak közeledik , nem tudom szóljak e vagy lapítsak...
Fel kell állnom ! Dübörög mellkasomban ....
Remegni kezdek .
Ügyetlenkedve próbálok talpra állni .
Túl közel van !
Megcsúszom !
Elkapja a könyököm ...!
Minden belém fagy , a szívem is megáll egy pillanatra !
Sikítok !
Kirántom az érintéséből magam .
Rossz ötlet volt !
Olyan mintha vissza felé zuhannék  , készülök a hatalmas , fájdalmas puffanásra , amikor a földre zuhanok ... vissza a nedvességre .
Aztán mégse ...
Elkapja a derekamat és megtart !
Ismételten sikítani szeretnék , de az érintése !
Ismerős !!!..
Az erős birtokló , ölelő karok , kemény , izmos mellkas !
- Ssss én vagyok ! - suttogja .
-Eric ! - nyugszom meg , ölelésébe fúrom magamat .
Biztonság ! dübörög a mellkasomban , miközben magához szorít !
-Hogy jutott eszedbe utánam jönni ? - kérdezi szemrehányóan.
Nem tudok talán nem is akarok semmit se mondani , csak a fejemet ingatom , miközben még szorosabban ölelem .
-Tudod mennyire megijedtem , hogy nem voltál az autóban , amikor vissza mentem ?! - kérdezi zaklatott hangon és fel emeli  arcom , hogy végig simíthassa azt .
-Aúúú! - rándulok meg ! Bele nyúl a sebembe .
-Te vérzel ? - hangja elhűl . Érzem hangjában a rémületet .
-Az is meglehet ! - suttogom nyakába , nagyon nagyon szorítva őt !
Biztonság !
Már az se érdekkel , mennyire fáj a fejem , megfelejtkezek róla is ilyenkor !
-Gyere ! - sóhajt és a térdem alá nyúlva karjába vesz .
-Az autóban van elsősegélydoboz !
Elmosolyodom . Fejemet az övéhez döntöm .Jólesik a karjában lenni és az ahogyan bóklászik velem a sötétben.
Valamire emlékeztet ...
-Tudod ez olyan , mint a filmekben ! - kuncogok bele bágyadtan fülébe .
-Aha ... - húzza el ajkait rosszkedvűen , miközben engem cipel .
-Pont , mint a filmekben ...- hangja csúfos .
- Lerobban az autó PONT az erdő szélén és , amikor én besétálok oda , te bejössz utánam , és PONT , mint a filmekben halálra rémülök , amikor nem talállak az autóban , majd megtalállak az erdő mélyén  "megsebesülve " - fejét csóválja de egyetlen egy pillanatra mosolyra húzódnak ajkai .
-És igen , ha ezeket nem nézünk PONT , mint a filmekben viszlek a karjaimban .
Fejem csóválom .
-Bolond ! - csókolok a nyakába , ajkai mosolyra húzódnak.
-Gyere ! - nyitja ki az autót , majd be tesz anélkül , hogy bármit is észre vennék ebből !
Szépen óvatosan ... aztán a csomagtartó felé veszi az irányt .

ooo

-Au, Au , Au !!! - szisszenek fel és rántom el arcom .

-Óvatosan ! - morgok Ericre .

-Óvatos vagyok , amennyire csak tudok ! -húzz vissza magához .

-De le kell fertőtleníteni a sebedet ! - nyomkodja sebembe a betadinos gézlapot .

-Így ni ! - ragasza rá a ragtapaszt homlokom és a halántékom közti sebre .

-Aú ! 

-Oops ! - nyom egy csókot ajkamra 

-Bocsi ! - áll fel és elrakja az elsősegélydobozt . 

ooo

-Szuper egy nap ! - duzzog Eric miközben beül mellém az autóba és én hozzá bújok .

-Ne morogj ! - mosolygok rá , ő döbbenten és kérdőn néz rám 

-Nézd a dolgok jó oldalát ...Itt vagyunk EGYÜTT Isten tudja mióta először és nem veszekszünk .- nyomok egy csókot álla jobb oldalára .

-Lehet , de akkor sem így terveztem ! - morog tovább .Szemeimet forgatom , hogy lehet ennyire makacs és még duzzog is ! 

Édes !

-Mikor tanulod meg , bármit is tervezel el az életben az   ... sőt semmi se fog pont úgy alakulni ahogyan te azt eltervezted !? - nézek fel rá , szépen ahogyan csak tőlem telik .

Kikerekedett gömbjeivel pislog rám  .

-Hogy te milyen bölcs lettél hirtelen ?! 

-Ne gúnyolódj velem ! - vágok erőtelenül karjára . 

- Ennél sokkal bölcsebb is tudok lenni ! - fenyegetőzőm .

-Igen ? - vonja fel kérdőn szemöldökét.

Gúnyolódik !

Sötét pillantásokat vettek rá .

Nevetni kezd .

Érzem , hogy elvörösödöm .

Hátat fordítok neki .

Hátamon érzem a srácom döbbent pillantását .

-Jaj ne , ne , NE  !!! Ugye nem sértődtél meg ? - kérdezi ,  hangjában érzem az ott bujkáló mosolyt ... karjai pedig csípőmre tekerednek a szívem zakatolni kezd . Magához von , szorosan , lelkem remegni kezd . Érzem kemény , izmos mellkasát .

Érzem őt ...

Érzem , hogy bocsánatot kér ( A bocsánat igen fúra formáján kéri )! 

Melegség önti el mellkasomat .

Arca az én arcomhoz simul , megsimogatom , annyira jó , annyira más ...

Akarom ezt , MINDIG ! 

ooo

Két órával később , amikor már a nap is kezdet felkelni , mi kéz a kézben egy hatalmas kék villa előtt álltunk.

-Hol vagyunk ? - nézek kérdőn , miközben a kezét szorítom .

-Aya otthona ! - bök állával a kék villa felé , tejes természetességgel .

-Ki is az az Aya ? - pislogok , barna szemeimmel értetlenül .

-A testvérem ! - von vállat , mintha ez is tejesen egyértelmű lenne a számomra .

-Na gyere ! - von magával a villa bejárata felé .... egy pillanatra , megtorpanok " Nem jó ötlet !" fut át az agyamon .

-Na ! Mi az ? - méltatlankodik és von befelé , nincs választásom én is bent találom magam .

Hatalmas , már szinte félelmetesen , kintről nem is tűnik ekkorának !  

-Megérkeztünk , megkésve ! - kiáltja el magát Eric mély bársonyos hangon . 

-Gyertek , megkésve ! A nappaliban vagyok ! - halok egy finom női hangot ,  a nappali felől , kedves és lágy.

-Fekvő beteg , ki ment a bokája két hete ! - suttogja fülembe Eric , miközben a nappali felé vezet , ahonnan a női hang szólt .

-Nagyon szeretem  őt , remélem te is kedvelni fogod ! - teszi hozzá és a hang alapján kizárt , hogy ne kedveljem ! 

-Minden bizonnyal , fogom ! - mosolyodom el hamiskásan , miközben belépünk a nappaliba ...

És ott meg látom őt ....