6. Kapitel

Sziasztok Drágáim !!! Nagyon sajnálom , hogy ilyen sokáig nem voltam .... de az iskola ... Szerintem nem is kell mondanom tudjátok ti is !!! Remélem most kapok pár vissza jelzést  mert az utobbi időben nem volt és ez igy nem ösztösöz !!!! A fejezett pedig remélem elfogatható ... én nem vagyok tejesen kibékülve vele ...

Nem néz rám csak a kormányt bámulja .
Számat harapdálom ... tudom , hogy mit kell mondanom ...de nem akarom !!
Csendesség ölel körül , fülemben mégis ott cseng ... " Nekem ez nem megy !" Eric mély bársonyos kétségbeesett hangja ismétlődik ... víz hangzik... zúg fülembe .
Nézem tanulmányozom őt és látnom kell , hogy nem tudja mit akar... ezzel engem is meglő .
Megpróbálta ...! bemutatott a szüleinek ... talán még tetszettem is neki ...
"Minden " úgy ment , ahogyan kellett ... semmilyen hiba nem csúszott be ...
Mégsem tudjuk átugrani az akadályt .
Nem tudja , hogy őneki ez az egész kell - e  ... Kellek -e neki , úgy ahogyan vagyok ? !
Ezt neki kell eldöntenie .
Ez az ő saját harca magával , neki kell megvívnia magával !
És nekem engednem kell !
Türelmesen várni ...
Fogaimat össze szorítva , mosolyogni , bólogatni, várni ... ez a türelem !
Ő nem láttatja mekkora kínokat élek  ez alatt ...
 Mennyire türelmetlen vagy , miközben száz százaléknyi  türelmet mutatok . Szinte már  színészet!... 
Bólogatni , helyeselni , miközben nem értesz vele egyet . Megértőnek lenni ... Mert ezt várja el ! És én is magamtól , nem láthatja , hogy ez mekkora kínszenvedés !
Ismét rá nézek , látom rajta , hogy őrlődik... , könnyítenem kell rajta .!
Befejezem ajkaim harapdálását , mély levegőt veszek ... elfordítom róla tekintettem .
-Nézd - kezdek bele , szám kiszáradva , nagyot nyelek - van időd illetve lesz elég időd ezen gondolkozni , rágódni ! - tekintettem mereven a műszerfalat pásztázza , szemem sarkából látom , ahogyan megmerevedik ... értettlenül fordítsa rám  csokoládé gömb tekintettét .
Folytatnom kellene , arra vár !
-Két esetleg három hétre Svédországba utazom - nyekergőm remegő hangon - Ez alatt lesz elég  időd ezen gondolkozni ! - jelentem ki , próbálom határozottan . Korall színű körmeim tanulmányozom közben , amit a műszerfalra helyezek .Képtelen vagyok a szemében nézni ... Nem csak a szemébe rá se ..!
 Remegek .
-Ha pedig , úgy érzed akkor is , hogy ez neked nem megy - beszívom ajkaim , újabb nagy levegő . - Akkor egyikünk balra másikunk jobbra . - szorosan össze zárom ajkaim .
Annyira Szeretem !
-Te ezt szeretnéd ? Egyikünk jobbra másikunk balra ? Hümm ...? - kérdezni ...
Arcom bizsereg tekintetéről .
-Te pontosan tudod mit szeretnék !- motyogom körmömmel szórakozva .
-Elég ! - kapja el egy kezével mind a két kezem , satuba fogja , másik kezével gyengéden az állam alá nyúlt , arcomat maga felé fordítja . Esélyem sincs másfelé nézni .
Mélybarna csokoládé gömbjei fogva tartanak , tekintette az enyémbe fonódik.
Megijeszt!
Először látom igazán őszintének , pedig egy mukkot se szól . Semmit !
Kezeim még mindig satuban ...
Homlokomat az övéhez döntöm .
Nagyon közel van ... most mégsem érzek késztetést , hogy bele túrjak hajába vagy megcsókoljam.
Most elég az ami van !
...
Szinte elszaladtunk a szüleitől " bajt " kiáltva ... mert hirtelen össze zavarodott .
Rájött , hogy valami szokványoz dolgot csinál ... és ő ettől megijedt !
Éreztetni akarom vele , hogy itt vagyok neki , hogy számíthat rám , van ideje !
-Mikor indulsz és miért ? - töri meg a csendet  , szorítása lazul .
- Holnap , fotózás miatt ! - válaszolok rá vonakodva ... már egy hete el akartam neki mondani !...
Keze elengedi kezem ... arcomtól elhúzza arcát .
-Hogy mondod ? - néz rám kétkedve , nem hiszi el . - És ezt mégis mikor akartad elmondani ? - hangja teli van szemrehányással .
Jogos a haragja .
-Sajnálom én ... - kezdtem volna bele ..., nem hallgat végig dühösen kiszáll az autóból az ajtót olyan erővel vágja be mellettem , hogy szinte tokostul szakad ki helyéről .
Lejeb csúszok és bele süppedek az ülésbe .
Most ilyenkor mit kellene csinálnom ?
Mérges ... tejes joggal .
talán ki kellene szállnom és haza kellenem mennem  .
Igen haza menni !
Az eső már így is csöpörög... Szépen kinyitom az ajtót kiszállok , majd  Erichez képest finoman csukom be .
Ránézek mielőtt elindulok ... Valószínűleg utoljára látom , amíg  itthon vagyok !
Háttal áll nekem zsebre vágót kézzel , nem látom mégis érzem dühét... jobb ha megyek ! határozom el magam és elindulok a már majdnem esőben .
Ez nem épp , jól jött ki ! állapítom meg egyre csak távolodva tőle .

oooo

Házunk lépcső alján ülök ! Hajnal öt óra . Hatalmas fekete bőröndömnek támasztom még álmos , kótyagos fejem  !

Fekete elől combközépig   hátul térdig érő ruhácskám szélével szórakozom.

Mikire várva .

Hideg van és a tegnapi eső miatt csupa sár minden . Szerencse , hogy  nyári csizmámat vettem fel de a hideget még így is érzem , rövid farmerkapátom alá befúj a szél !

Készítem magam Svédországra!

...

Alig aludtam valamit egyfolytában Eric járt a fejemben az éjszaka folyamán .

Szép lesz így elmenni  . Lehet mire haza jövők már a nevemre se fog emlékezni ....

Fehér kis telefonomért nyúlok a táskámba .

Forgatom jobbra balra .

Belépek a menübe ... kilépek .

Üzenetekre megyek ... majd onnan is kilépek . 

Majd vissza !

" Sajnálom " pöttyösöm be hosszúkás vékony ujjaimmal.

Hosszú , hosszú   percig nézem ... agyam kikapcsol csak a képernyőt bámulom .

Annyira hihetetlenül igaz most ez az egy szó .... amit most érzek .... hihetetlen számomra , hogy egy nyamvadt szóval ki tudom fejezni azt amit érzek  !!! 

Címzett: Eric .

Küldés ? nem nyomok a küldésre ... nem tudom , hogy nem-e okoznék  nagyobb bajt  vele , mint amit eddig okoztam .

Csak a kijelzőt bámulom ....

Miki dudaszája  zökkent ki . 

Megrezeznek.

Sietni kell .

Gondolkozás nélkül megnyomom a küldést majd , Mikihez sietek a csomagjaimmal .

Köszönést elkerülve , néma csődben  , kivételesen hátra beülök az autóba . Miki csak a visszapillantó tükörből less rám ... Egyből tudja , hogy valami nem jó velem , de hál Istenek nem kérdez semmit ! 

Az autó elindult és én elkezdtem turkálni a táskámban , fehér fülhallgatómat halászom ki belőle .

Magamnak ellent mondva , kizárom a külvilágot .

"Mintha csak a zene lenne rá gyógyír ! ... "

A füleimben lágy zene szól ... egy férfi énekel , fejem az ablaknak hajtom , szemem lehunyom .

Fáradt vagyok és nem tudom mit érzek / mit érezzek !

Minden össze kuszálódót ! 

Kezd elnyomni az álom ...

Keserédes !

keserédes illatot érzek mindenhol 

keserédes , Eric illata !  

ooo

Húzatott érzek nyakamnál , és halk susmogást hallok .

Puha ujjakat érzek az arcomnál , finoman végig cirógassak arcomat . Annyira kellemes ... 

Akarom még ! 

Valamiféle késztetést érzek , szemeim kinyílnak.

Döbbenten pislogok, Márk az ! 
Kékes szürke szemét kedvesen az enyémbe fúrja .

Nem is tudom mit gondoljak , amikor meg pillantom .

Gyengéden ki veszi a fülemből az egyik fülhallgatót .

-Megérkeztünk , ébresztő ! - kuncog bele a fülembe lágyan .

Kelteget...

Vállára hajtom kezem , észreveszi , hogy felkeltem  .

-Gyere , lelkesük a gépet ! - hangja még mindig lágy .

Arca pedig annyira szép ! 

Ez még mindig fél álom ! amiből Miki rángat ki hangos recés  megfázott hangjával . 

-Siess elesünk ! 

...

2 perc múlva beszállás ...

Mikivel és Márkkal elindulunk , nehogy lékesük a gépet ...

Már majdnem eltűnünk az ajtóból !...

Nem érzem jól magam ... Még mindig Ericen rágódóm és a miérteken ...

Azon , hogy mi vár majd ha haza jövők és mi fog törtnéi az alatt , amíg nem vagyok .

Gondolataim összekuszálódnak telefonom rezegni kezd .

A francba nem kapcsoltam ki ! szidom magamat míg kihalászom táskámból .  

Szívem örülten ver , nem értem mért .

Meg van ! emelem ki büszkén a fehér ketyerémet .

SMS ...

Most még jobban kezd verni a szívem .

Mint a zselé kezdenek szétcsúszni lábaim .

Eric .

Megnyitás ! 

Remeg a kezem . 

Megnyitom !

" Ne sajnáld ! Gondolkozom ! Néz hátra ! " 

Gondolkozás nélkül fordulok meg , kezem lábam remeg szívem úgy ver mint még sosem , rosszullét határán vagyok .Olyan mintha félig nem is lennék magamnál!

Sötétkék nadrágban , ugyan olyan kék pólóban és egy kockás ingben áll , az aula másik oldalán .

Szét fogok esni ! 

Mosolyog !

Elindulok felé de ő a fejét rázza kezeivel int mennyek tovább .

Mennyek mert lekésem a gépet .!

Hihetettel módon jót tesz a lelkemnek , hogy ő itt van mindennek ellenére és rám mosolyog !   

Helyre jövök tőle ! 

Még akkor is ha nem mehetek oda hozzá és nem ölelhetem .

Most megint elég az ami van ! 

(Egyenlőre ) !